A tűzoltókesztyű olyan egyéni védőfelszerelés, amelyet a tűzoltók kezének és csuklójának védelmére terveztek. Általában két fő részből állnak: a kesztyűtestből és a kesztyűből.
Szerkezet
A funkcionalitás alapján a tűzoltókesztyűket általában négy rétegre osztják:
Külső réteg – Nagy szilárdságú anyagokból készült, amelyek olyan tulajdonságokkal rendelkeznek, mint a lángállóság, a sav- és lúgállóság, valamint az antisztatikus tulajdonságok. A külső réteg összefüggő vagy összeillesztett egy- vagy többrétegű anyagokból állhat.
Vízálló réteg – Ez a réteg elsősorban TPU-ból (termoplasztikus poliuretán) készül, amely a felhasználás körülbelül 71%-át teszi ki. Az egyéb anyagok közé tartozik a PTFE (15%), a PVC (8%), a poliuretán (PU) és a vízálló, lélegző membránok, mint például a Porelle®. A Porvair International által kifejlesztett Porelle® kifejezetten nagy teljesítményű kültéri ruhákhoz készült, kiváló vízálló és légáteresztő tulajdonságokat kínálva.
Hőzáró (szigetelő réteg) – Általában aramid tűvel lyukasztott filcből készül. Egyéb felhasznált anyagok közé tartozik a poliimid és a szénszálas filc.
Bélés – További kényelmet és védelmet biztosít.
Szabványok
A tűzoltókesztyűkre vonatkozó főbb szabványok a következők:
EN 659 : Védőkesztyűk tűzoltóknak (európai szabvány)
NFPA 1971 : Szabvány a szerkezeti tűzoltáshoz és a közeli tűzoltáshoz használt védőegyüttesekre (US National Fire Protection Association)
XF7-2004 : Tűzoltó kesztyűk (kínai nemzeti szabvány)
Anyagok áttekintése
Külső anyagok : Főleg aramid lángálló szövetek, aramid keverékek vagy aramid és marhabőr kompozitok.
Vízálló réteganyagok : túlnyomórészt TPU (71%), majd PTFE (15%), PVC (8%), PU és Porelle® membránok.
Hőszigetelő anyagok : Elsősorban aramid filc, további poliimid és szénszálas filc felhasználásával.